Mindenki elindult megcsinálni a dolgát: bevetni az ágyakat, összehajtogatni a ruhákat. Mindeközben Drew felkapta a smink készletét, a hajszárítóját, és a keféit, majd besétált a fürdőszobába. Valaki felkiáltott odabent, majd egy tizenegy éves kislány szaladt ki a fürdőből. Teste néhány törülközőbe volt csavarva, a fején a sampon még buborékozott. Az ajtó bezáródott, majd a kislány sírni kezdett. Néhány idősebb Táborozó körülvette, majd nyugtatgatta a kislányt, s kipukkasztották a buborékokat a hajában.
- Ez most komoly? - Kérdezte Piper fennhangon. - Hagyjátok, hogy Drew így bánjon veletek? - Néhány gyerek félénken Piperre nézett, mintha egyetértene vele, de senki sem szólalt meg. A Táborozók folytatták munkájukat, bár Piper nem értette, mit kellene kitisztítani a Kabinban. Ez az egész hely olyan, mint egy életnagyságú babaház, rózsaszín falakkal és fehér ablakkeretekkel. A csipkefüggönyök pasztell zöldek és kékek, és természetesen illenek az ágyakon lévő huzatokhoz. Bár a fiúknak van egy külön elkerített ágysora, de biztos vagyok benne, hogy az is ilyen rendezett és tiszta, mint a lányoké. Valami egyértelműen furcsa ebben. Mindenkinek van egy ládája az ágya végében, amiben a ruháit tartja. Garantálom, hogy mindenki ruhája szín szerint rendezve és takarosan összehajtva fekszik bennük. Az egyetlen egyéniségre utaló jel az az, hogy ki hogy dekorálja ki a saját faldarabját. Minden ágy fölött másmilyen poszterek vannak olyan hírességekről, akiket jó pasinak gondolnak. Néhány fölött személyes fotók vannak, de főleg színészek és énekes képeit látom. Nagyon remélem, hogy nem fogom itt megtalálni A Posztert. Már majdnem egy éves a film. Mostanra talán már mindenki leszedte és kidobta ezeket az ősrégi reklámokat... De sajnos nincs szerencsém. A tárolószekrény melletti falon ott virít néhány híres szívtipró képe között. A poszteren levő felirat élénkvörös volt: Spárta Királya. A cím alatt a vezér volt látható: egy három-negyedes kép egy bronzosan csillogó csupasz mellkasról, domborodó mellizmokkal és kockás hassal. A férfin csak egy ógörög harci tunika és egy lila köpeny volt, kezében egy kardot szorított. A férfi úgy csillogott mintha ép egy kád olajból lépett volna ki. Rövid, fekete haja hátrasimítva, sötét szemével mintha azt üzenné: Minden férfit megölök, az asszonyaikat pedig elrabolom! Ha ha ha! Ez a világ valaha volt legnevetségesebb posztere. Apuval nagyon sokat nevettünk rajta, amikor először megláttuk. Aztán a film irtózatosan sok pénzt keresett. Ez a poszter volt látható mindenütt. Nem tudtam elkerülni, miközben az utcán vagy az iskolában sétáltam, de még az interneten is folyton belebotlottam. Ez lett A Poszter, a valaha volt legkínosabb dolog az életemben. És természetesen Aput ábrázolja. Piper gyorsan elfordult, nehogy valaki észrevegye, hogy A Posztert bámulta. Talán amikor mindenki elmegy reggelizni, leszedhetem, és akkor senki sem fog rajtakapni. Piper megpróbált elfoglaltnak tűnni, azonban nem volt plusz ruhája, amit összehajtogathatott volna. A lány megigazgatta az ágyon a takarókat, majd rájött, hogy a felső pokróc az, amit tegnap este Jason terített a vállára. Piper felkapta a pokrócot, majd az arcához nyomta. Füst és égőfa illata volt, nem Jasoné sajnos. Tegnap este egyedül Jason törődött azzal, ahogy érzek, nem csak a hülye új ruháimmal. Istenem, tegnap este meg akartam csókolni, de annyira kényelmetlenül érezte magát, mintha megijedt volna tőlem. Azonban nem hibáztathatom. Végül is rózsaszínen világítottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése