Bárcsak valahová máshová csapódott volna ez a sárkány, és nem a WC-k be. Annyi helyre eshetett volna, egy sor pottyantós WC pedig nem szerepel az előkelő becsapódási helyek listámon. Gondolta Leo. Festus-nak pont egy sor mobil WC-t sikerült kilapítania. Szerencsére régóta nem használták őket, és a tűz is elégette a nagy részüket, de még így is furcsa folyadékok szivárogtak a romok alól. Leo-nak végig kellett óvakodnia a sárkány fejéig az utat, és közben megpróbálnia nem az orrán lélegezni. Sűrűn esett a hó, de a sárkány teste még így is forró volt. Nem mintha ez zavarta volna a fiút. Miközben a sárkány testén mászott, Leo kezdett összezavarodni. A sárkány tökéletesnek tűnt. Persze egy óriási robbanással belecsapódott a földbe, ka-bamm, de még csak egy horpadás sem látszott rajta. A tűz valószínűleg a WC-kben felgyülemlett gázok miatt keletkezett, és nem a sárkány okozta. Festus szárnyai is épek voltak. Semmi oka nem volt arra, hogy megálljon..
- Nem az én hibám. - Motyogta Leo. - Festus, rossz színben tüntetsz fel. - Aztán kinyitotta a vezérlőpultot, és nagyon elcsüggedt. - Óh, Festus, mi a franc? - A vezetékek befagytak. Pedig tegnap még minden rendben volt. Olyan sokat dolgoztam az elrozsdásodott vezetékek kicserélésével, de valami mégis befagyasztotta őket, pedig itt benn elvben olyan meleg van, hogy nem tud jegesedni. A jég miatt a vezetékek félrecsúsztak, és megkarcolták az irányító lemezt. De mégis hogy történhetett ez? Persze, ez a sárkány nem egy mai darab, de ez még nem válasz erre! A srác ki tudta cserélni a vezetékkeket. A baj nem azokkal volt. A megkarcolt irányító lemez azonban nem jelentett jót. A görög betűk és szimbólumok, amiket a széleibe karcoltak, és valószínűleg valamiféle mágiához volt közük, most mind feketék és elmosódottak voltak. Az egyetlen olyan darabja a hardware-nek, amit Leo nem tudott helyettesíteni, megsérült. Már megint. A fiú felidézte magában az anyja hangját. A legtöbb probléma nehezebbnek tűnik, mint amilyen valójában, mijo. Semmi sem megjavíthatatlan. Anya bármit megjavított, bár szerintem soha sem volt dolga egy 50 éves, mágis fémsárkánnyal. Leo összeszorította a fogát, és elhatározta, hogy tennie kell valamit. Nem fogom végiggyalogolni az utat Detroit-tól Chicago-ig egy hóviharban, és nem én leszek a felelős azért, ha a barátaimmal zátonyra futunk.
- Oké. - Motyogta, miközben lesöpörte a havat a válláról. - Adj egy nejlon sörtéjű részletkefét, nitrilkesztyűt, és talán még egy palackot abból a fújós oldószerből. - Az öv engedelmeskedett. Leo nem állta meg mosolygás nélkül, miközben előhúzta a cuccokat. Az övnek voltak korlátai. Nem adtak semmi mágikusat, mint Jason kardja, vagy valami olyan nagyot, mint egy láncfűrész. Leo mindkettőt megpróbálta kérni már. Ha pedig túl sok dolgot kért tőle egyszerre, az övnek némi időre volt szüksége, mielőtt újra használni tudta volna. Minél bonyolultabb a dolog, annál hosszabb az utána következő várakozás. De bármi kicsi és egyszerű, ami egy normális szerszámos műhelyben megtalálható... Leo-nak csak kérnie kellett.
