2014. április 21., hétfő

10. fejezet I. rész

Az egész tábortüzes ötlet kiborította Piper-t. Azt hitte, hogy egy óriási, lila lángokkal égő máglya lesz, mint az álmaiban, az apja a lángok közelében egy cölöphöz kötözve. Amit cserébe kapott, az is majdnem olyan ijesztő volt: éneklős este. Az amfiteátrum lépcsőit egy domb oldalába vájták, és egy kövekkel kirakott tűzgyújtó gödör felé néztek. 50 vagy 60 gyerek töltötte meg a sorokat. Csoportokban ültek különböző zászlók alatt. Piper kiszúrta Jason-t elöl, Annabeth mellett. Leo is a közelükben ült, egy csapat tagbaszakadt gyerek között, egy acélszürke, kalapáccsal díszített zászló alatt. A tűz előtt fél tucat táborozó gitárokkal, és furcsa, réginek tűnő hárfákkal-lantokkal talán?-ugrált, miközben vezették az éneket, ami a páncélzat különböző részeiről szólt, meg arról, hogy hogyan öltözködött a nagymama a csatához. Mindenki velük énekelt, s közben páncéljuk azon részére mutattak, amiről épp a dal szólt, s közben vidáman viccelődtek. Ez egyértelműen a legfurcsább dolog, amit valaha láttam. Ez tipikusan egy olyan dal, ami napközben énekelve elég kínos lehet, azonban az éj leple alatt, úgy, hogy mindenki énekli, vicces és szórakoztató. Ahogy nőtt a hangerő, úgy változott a tűz is: a lángok egyre magasabbra csaptak, s pirosról narancssárgára, majd aranyszínűre változtak. Végül a dal lármás tapssal végződött. Egy srác egy lovon vágtatott ki a tömeg elé. Legalábbis a halovány fényben Piper azt hitte, hogy egy lovon ülő ember. Aztán észrevette, hogy egy kentaur az illető: az alsó fele egy fehér lóé volt, a felső fele azonban egy középkorú férfié, barna, göndör hajjal, és vágott szakállal. Egy dárdával hadonászott, melyre pirított mályvacukrot húztak.
-Nagyon szép! Különösképpen üdvözlöm az újonnan jötteket. Kheirón vagyok, a tábori foglalkozások felelőse, és nagyon örülök annak, hogy mind élve eljutottatok ide, s a legtöbb végtagotok is a helyén maradt. Egy pillanat múlva, ígérem, rátérünk a szokásokra, azonban van néhány probléma, amit meg kellene beszélnünk...
-Mi van a Kapd el a zászlóval?-Kiáltotta valaki. Egy csapat állig felfegyverkezett gyerek zúgolódni kezdett. Egy piros, vaddisznófejjel hímzett zászló alatt ültek.
-Igen.-Mondta a kentaur.-Tudom, hogy az Árész Kabin izgatottan várja, hogy visszatérjünk a szokásos játékokra, melyeket az erdőben rendezünk.
-Meg arra, hogy öljünk!-Üvöltötte az egyikük.
-Sajnálatos módon-Mondta Kheirón.-amíg a sárkány nincs az irányításunk alatt, a kéréseteket nem teljesíthetjük. Kilences Kabin, van valami jelenteni való?-A kentaur Leo-ék csoportja felé fordult. Leo rákacsintott Piper-re, majd az ujjaival pisztolyt formált, és lelőtte a lányt. A Leo mellet ülő lány kényelmetlenül felállt. Katonai kabátot viselt, ami nagyban hasonlított Leo-éra, haját egy piros fejkendő alá rejtette.
-Dolgozunk rajta.-Mondta. Egyre több mormogás hallattszott.
-Hogyan, Nyssa?-Követelte egy Árész kölyök.
-Nagyon keményen.-Válaszolta a lány, majd kiáltozások és siránkozások közepette leült. A tűz kaotikusan köpködött. Kheirón megdöngette egyik patájával a tűz körül álló kövek egyikét-BANG, BANG, BANG-és a táborozók hangjai elhaltak.
-Türelmesnek kell lennünk.-Mondta a kentaur.-Mindeközben van még megbeszélésre váró problémánk, nem is egy.
-Percy?-Kérdezte valaki. A tűz fénye még halványabb lett. Piper-nek azonban nem volt szüksége a hangulatot jelző tűzre ahhoz, hogy rájöjjön, hogy a tömeg aggódik. Kheirón Annabethre mutatott, aki vett egy mély levegőt, majd felállt.
-Nem találtam meg Percy-t.-Jelentette be. A hangja egy kicsit megremegett, amikor kimondta a fiú nevét.-Nem volt a Grand Kanyonban, mint ahogyan hittem. Azonban nem adjuk fel. Mindenfelé vannak csapataink. Grover, Tyson, Nico, Artemisz Vadászai mind őt keresik. Meg fogjuk találni őt. Kheirón valami másról beszél. Egy új küldetésről.
-Ez már a Nagy Prófécia, nem?-Kiáltotta egy lány. Mindenki hátrafordult. A hang az egyik leghátsó csoportból jött, azoktól, akik egy rózsaszín, galambbal díszített zászló alatt ültek. Egymás között beszélgettek, a környezetükben levő dolgokra alig figyeltek, amíg a vezetőjük-Drew-fel nem állt. Mindenki meglepettnek tűnt. Általában Drew nem fordított túl sok figyelmet a többi táborozóra, pláne nem szólt hozzájuk.
-Drew?-Kérdezte Annabeth.-Hogy érted ezt?
-Hát, most komolyan!-Drew úgy tárta szét a kezét, mintha az igazság egyértelmű lenne.-Az Olimposz bezárult. Percy eltűnt. Héra küldött neked egy látomást, és te három új félistennel jöttél vissza egy nap alatt. Úgy értem, fura dolgok történnek. Elkezdődött a Nagy Prófécia, nem?-Piper odasúgott Rachelnek:
-Miről beszél...Nagy Prófécia?-Aztán a lány észrevette, hogy mindenki más is Rachelt figyeli.
-Na?-Sürgette a választ Drew.-Te vagy az orákulum. Elkezdődött vagy sem?-Rachel szemei ijesztőnek tűntek a sötétben. Piper attól félt, hogy megint felakadnak, s a Rachel újra egy őrült páva-istennő szeszélyeit kezdi tolmácsolni, azonban az orákulum csak felállt, és teljesen nyugodtan kezdett beszélni a táborozókhoz:
-Igen. A Nagy Prófécia elkezdődött.-Káosz tört ki. Piper elkapta Jason pillantását. A srác azt tátogta felé: Jól vagy?, ő pedig bólintott egyet, és megpróbált mosolyogni, de aztán inkább elfordult. Túl fájdalmas látni őt úgy, hogy nem vagyok vele. Amikor a beszélgetés végre elhalt, Rachel egy kicsit közelebb lépett a hallgatóságához, és 50 plusz félisten hajolt el előle, mintha a sovány, vöröshajú halandó mindannyiójukat megfélemlítette volna.
-Azok számára, akik nem tudják,-Mondta Rachel.-a Nagy Prófécia volt az első próféciám. Augusztusban érkezett, és úgy szól, hogy:
Hét félvér válaszol a hívásra,
Vihar vagy tűz, mi hull a világra...-
Jason felpattant. Szemei vadul cikáztak, mintha valamilyen nagy titokra jött volna rá. Még Rachel is elvesztette a lendületét.
-J...Jason?-Kérdezte.-Mi a...
-Ut cum spiritu postrema sacramentum dejuremus-Kántálta a fiú.-Et hostes ornamenta addent ad ianuam necem.-Kényelmetlen csend telepedett a tömegre. Piper észrevette, hogy többük a sorok lefordításával próbálkozik. Azt tudom, hogy latinul volt, azt azonban nem, hogy Jason mikor tanult meg latinul, és azt sem tudom, hogy jövőbeli pasim miért kezdett el egy holt nyelven kántálni, mint valamilyen öreg, katolikus pap.
-Te az előbb...befejezted a próféciát.-Dadogta Rachel.-
...Esküt tart az utolsó lehellet,
A Halál Kapujában fegyveresek.
- Honnan tudtad őket latinul?-Kérdezte végül az orákulum...

4 megjegyzés: