2014. február 23., vasárnap

6. fejezet II. rész

Minden gyerek arc kifejezése komolyságot és szomorúságot tükrözött. Vállaikat előreengedték, s testtartásukból ítélve csúnyán rájuk járhatott a rúd az elmúlt időszakban. Többek fizikailag is sérültek voltak: Leo összeszámolt két felkötözött kart, egy pár mankót, egy bekötözött szemet, hat rugalmasan bepólyált testrészt, és körülbelül 7000 ragtapaszt.
-Oké, minden rendben van.-Mondta Leo.-Azt hallottam, hogy ez a parti-kabin!-Senki sem nevetett. Csak bámulták Leot. Will Solace megveregette Leo vállát.
-Itt hagylak titeket, srácok, hogy jobban megismerhessétek egymást. Valaki elkísérné majd Leot vacsorázni, ha eljön az ideje?
-Értettem.-Mondta az egyik lány. Nyssa a  neve. Emlékezett vissza Leo. Terep mintás nadrágot, tank toppot (ami látni engedte óriási karizmait) viselt, meg egy piros mintás kendőt, ami alá elrejtette rövid, sötét, gubancos haját. Azzal a kivétellel, hogy egy smiley-mintás ragtapasz volt az állán, teljesen úgy nézett ki, mint egy hős nő valamelyik filmben. Hát, nem lepődnék meg rajta, ha felkapna egy shotgunt, és kiszaladna, hogy gonosz űrlényeket lőjön agyon. 
-Tök jó.-Mondta Leo.-Mindig is akartam egy olyan nővért, aki meg tud verni.-Nyssa nem nevetett.
-Gyere, vicces-fiú. Körbekalauzollak itt. 
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * 
Leo nem volt ismeretlen a különböző műhelyekben. Zsír, majmok és különböző szerszámok között nőttem fel, mégsem láttam még egy olyan jó helyet, mint itt a Tábori kohó, meg az azt körülvevő kovácsműhelyek. Az egyik srác egy csatabárdon dolgozott. Egy betondarabon tesztelte az élességét. Akárhányszor meglendítette, majd lecsapott vele, a betondarab olyan könnyedén vált ketté, mintha egy felmelegített sajtdarab lenne, de a srác elégedetlennek nézett ki, és minduntalan élesebbre köszörülte az élét.
-Mit akar azzal kinyírni? Egy csatahajót?-Kérdezte Nyssát Leo.
-Sohasem tudhatod. Még mennyei bronzzal is...
-Így hívják ezt a fémet?-A lány bólintott.
-Az Olimposzból bányászták. Nagyon-nagyon ritka. Általában szétporlasztja a szörnyeket, de a nagyon erőseknek piszkosul vastag bőre van. Mondjuk, a drakónoknak, hogy mondjak egy példát.
-Sárkányokra gondolsz?
-Hasonló fajok. Meg fogod tanulni köztük a különbséget a szörnyek elleni harc nevezetű tanórán. 
-Szörnyek elleni harc... Ja, abból már fekete öves vagyok.-Nyssa továbbra sem mosolygott. Remélem, nem mindig ilyen komoly. Apai ágon csak van valamennyi humorérzék a családomban, nem? Elmentek egy pár gyerek mellett, akik egy felhúzható játékon dolgoztak. Legalábbis annak nézett ki. Egy 7 centi magas kentaur-félig ló, félig ember teremtmény-egy miniatűr íjjal és tegezzel felfegyverkezve. Az egyik Táborozó megtekerte a kentaur farkát, és a teremtmény életre kelt. Végig galoppozott az asztalon, és közben azt kiabálta:
-Halál rátok, szúnyogok! Haljatok meg mind!-Elkezdett nyilakat lődözni mindenfelé.Valószínűleg már máskor is megtörtént ez, mert mindenki a földre vetette magát, kivéve Leot, így a srác pólójából hat kicsi nyílvessző állt ki, mire az egyik Táborlakó egy nagy kalapáccsal lesújtott a szerkezetre. 
-A hülye átok!-A Táborlakó meglengette a kalapácsot.-Csak egy mágikus rovarirtót akartam. Túl nagy kérés lenne?
-Aú.-mondta Leo. Nyssa kiszedte a nyilacskákat a srác pólójából.
-Á, semmi bajod sincs. Menjünk el, mielőtt még újra összerakják.-Leo megdörzsölte a mellkasát, miközben továbbmentek. 
-Sokszor megesnek ilyen dolgok?
-Egy idő után-Mondta Nyssa-minden, amit építünk tönkre megy.
-Az átok?-Nyssa felhúzta a szemöldökét.
-Nem hiszek az átkokban. De valami tényleg nincs rendben. És ha nem találunk megoldást a sárkány-problémánkra, akkor minden csak egyre rosszabb lesz.
-A sárkány-problémára?-Ugye, csak egy kis méretű sárkányról van szó? Talán egy akkoráról, ami csótányokra vadászik, de olyan érzésem van, hogy nem vagyunk olyan szerencsések. Nyssa egy óriási, egész falat elfoglaló térkép elé vezette Leot. A térkép a Táborról készült: egy félkörív, amit Long Island partja határol északon, nyugaton egy erdő, és körben hegyek délen. A Kabinok is ott voltak, a Tábor keleti széle felé.
-Itt kell lennie, valahol a hegyekben.-Mondta egy lány.
-Megnéztük a hegyekben, már vagy százszor.-Vitatkozott vele egy másik.-Az erdő jobb búvóhely.
-De hát oda már tettünk csapdákat...
-Várjatok egy kicsit.-Mondta Leo.-Srácok, ti komolyan elvesztettetek egy sárkányt? Egy igazi, valódi méretű sárkányt?
-Egy bronz sárkányt.-Mondta Nyssa.-De igen, egy valódi méretű automata sárkány. A Héphaisztosz Kabin építette évekkel ezelőtt. Aztán eltűnt az erdőben, és néhány nyara csak, hogy Beckendorf megtalálta darabokban, majd újjáépítette. Elvben a Tábor védelmét szolgálja, de...egy kicsit kiszámíthatatlan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése