2014. november 29., szombat

20. fejezet I. rész

Ha az előszobában hideg volt, akkor a trónterem egy fagyasztó volt. A levegőben köd ült. Jason megborzongott, lehellete párafelhőt hagyott maga után. A falakon lila tapétákon havas erdők, magas hegyek és gleccserek képei váltakoztak. Magasan a fejük felett színes fénycsíkok - az aurora borealis - kígyóztak. A padlót finom hóréteg borította, ezért Jason-nek minden lépésére külön oda kellett figyelnie. A falak mentén valódi méretű katonák jégszobrai sorakoztak - némelyek görög páncélban, némelyek középkoriban, némelyek modern fegyverzetben - különböző támadó pozíciókban, emelt kardokkal, betöltött lőfegyverekkel. Legalábbis Jason úgy gondolta, hogy szobrok. Amikor át akart lépni két görög lándzsás harcos között, azok elképesztő sebességgel előtte termettek és kereszteszték fegyvereiket a fiú előtt, mindezt fülsértő ropogás és csikorgás közepette. A terem túlfeléből egy férfihang mondott valamit, valószínűleg franciául. A terem olyan hosszú és ködös volt, hogy Jason nem látta a túlvégét; de akármit mondott és a férfi, a harcosok elvették fegyvereiket az útból.
 - Minden rendben. - Mondta Khione. - Az apám épp most parancsolta azt nekik, hogy még ne öljenek meg titeket.
 - Szuper. - Mormogta Jason. Zethes megbökte a fiú hátát a kardjával.
 - Mozgás előre, Jason Junior.
 - Kérlek ne hívj így.
 - Az apám nem valami türelmes férfi. - Figyelmeztette őket Zethes. - És a gyönyörű kis Piper, sajnos, kezdi elveszíteni mágikus frizuráját. Később, talán, kölcsönadhatok majd neki valamit a privát hajkészító csomagjaimból.
 - Kösz. - Morogta Piper. Tovább folytatták útjukat, míg végül kitisztult a köd, és meglátták a férfit a jégtrónon.Masszív felépítésű volt, elegáns fehér öltönyben, amit mintha hóból szőttek volna, és sötétlila szárnyakkal, melyek hosszasan kinyúltak mindkét irányba. Hosszú hajába és csapzott szakállába jégcsapok vegyültek, így Jason nem tudta megállapítani, hogy a férfi haja szürke, vagy csak a rajta ülő dértől tűnik annak. Íves szemöldökeinek köszönhetően mérgesnek tűnt, de a szemi melegebben csillogtak, mint lányáé - mintha valamiféle humor rejtőzne a jégburok alatt. Vagy legalábbis Jason ezt erősen remélte.
 - Bienvenu. - Mondta a király. - Je suis Boreas le Roi. Et vous? - Khione, a hóistennő épp készült megszólalani, de Piper határozottan előre lépett.
 - Votre Majesté. - Mondta a lány. - Je suis Piper McLean. Et c'est Jason, fils de Zeus. - A király elmosolyodott kellemes meglepetésében.
 - Vous parlez français? Trés bien!
 - Piper, te beszélsz franciául? - Kérdezte meglepődve Jason. Piper összeráncolta a homlokát.
 - Nem. Miért?
 - Az előbb franciául beszéltél. - Piper pislogott.
 - Tényleg? - A király mondott még valamit, amire Piper rábólintott. - Oui, Votre Majesté. - A király felnevetett, majd tapsolt egyet. Egyértelműen elégedett. Mondott még néhány mondatot, aztán a lánya felé intett, mintha el akarná bocsátani. Khione bosszúsan nézett.
 - A király azt mondja...
 - Azt mondja, hogy Aphrodité lánya vagyok. - Vágott a szavába Piper. - Tehát természetes, hogy beszélek franciául, hisz az a szerelem nyelve! Fogalmam sem volt róla. Őfelsége azt mondja, hogy most már nincs is szükség Khione-ra, hogy fordítson. - A mögöttük álló Zethes felhorkantott, de Khione egy "megöllek" nézéssel elhalgattatta. A lány mereven meghajolt, majd hátrébb lépett. A király Jason-t mustrálta tekintetével, így a fiú elhatározta, hogy jó ötlet lenne meghajolni.
 - Felséges uram, Jason Grace vagyok. Köszönöm, hogy... uh... nem ölettél meg minket. Szabad megkérdeznem... hogy egy görög Isten miért beszél franciául? - Piper mindent fordított a királynak.
 - Azt mondja, hogy a befogadó országának nyelvét beszéli. - Fordította a választ a lány. - Azt mondja, az összes Isten ezt teszi. A legtöbb Isten angolul beszél, mert most az Egyesült Államokban élnek, de ő soha sem szívesen látott vendég ott. Az uradalma messze északra fekszik mindig a többi Istenétől. Manapság Quebec-ben érzi jól magát, ezért beszél franciául. - A király mondott még valamit, mire Piper elsápadt.
 - A király azt mondja... - A lány hangja elhalt. - Azt mondja...
 - Oh, ezt engedd át nekem. - Mondta Khione fagyosan. - Az apám azt mondja, utasításokat kapott, hogy öljön meg titeket. Ezt elfelejtettem volna említeni az előbb?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése