- Megöl. - Értett egyet testvérével Cal, egy kicsit több lelkesedéssel, mint az Leo szerint feltétlenül szükséges lett volna.
- Várjatok! - Mondta Piper. - Ez egy kényszerleszálás! - Cal annyira csalódottnak tűnt, hogy Leo majdnem megsajnálta. Zethes Piper-t tanulmányozta.
- Mégis hogy tudná egy csinos kicsi lány eldönteni, hogy mi számít vészhelyzetnek?
- Beszélnünk kell Boreásszal! Sürgősen! Kérlek szépen... - Piper kierőszakolt magából egy mosolyt. Valószínűleg nehezen ment neki, de még mindig rajta volt az anyja áldása, így gyönyörűen sikeredett. Van valami a hangjában... Leo hirtelen elhitte Piper minden egyes szavát. Jason is teljesen meggyőzöttnek tűnt. Zethes megtapogatta selyemingét, mintha ellenőrizni akarná, eléggé nyitott.
- Hát, nagyon sajnálom, hogy vissza kell utasítanom egy ilyen csinos hölgyet, azonban tudod, ha beengednénk, a nővérem... Hát, minimum elindítana egy kisebb lavinát...
- A sárkányunknak működési zavarai vannak! - Toldotta mondandójához Piper. - Bármlyik pillanatban lezuhanhat! - Festus segítőkészen megremegett, majd olajat eresztett ki az egyik fülén, eltalálva vele egy lent parkoló éjfekete Mercédeszt.
- Nem öl meg? - Nyöszörögte Cal. Zethes elgondolkodott a problémán, aztán szimpatikusan ránézett Piper-re.
- Hát, végül is csinos vagy... úgy értem igazad van. Egy működésképtelen sárkány... Igazad van, ez tényleg vészhelyzetnek számít.
- Később öljük meg őket? - Ajánlkozott Cal, ami valószínűleg eddigi életében a legközelebb állt a kedveshez.
- Hát, meg kell majd magyaráznunk - Határozta el Zethes. - Apa az utóbbi időben nem bánt túl kedvesen a látogatóival. De igen. Gyertek, hibás sárkány utasai. Kövessetek minket. - Jason és Piper egyáltalán nem tűnt boldognak.
- Azt hiszem, muszály. - Határozta el végül Jason. - Ha már megérkeztünk, nemmehetünk el úgy, hogy nem csináltunk semmit. Csak szt nem értem, Boreász mért nem volt kedves a vendégeivel.
- Pff, csak nem találkozott még velünk. - Leo füttyentett egyet. - Festus, kövesd azokat a fényszórókat! - Ahogy egyre közeledtek, Leo attól kezdett tartani, hogy esetleg beleütközhetnek a toronyba. A boreádok egyenesen a zöld tető felé repültek, és nemlassítottak. Aztán a tető egy része félrecsúszott, akkora helyet hagyva, hogy Festus is kényelmesen berepülhessen. Alulról és fölülről hegyes jégcsapok határolták a bejáratot.
- Ez nem lesz így jó. - Mormogta Jason, de Leo lefelé fordította a sárkányt, és berepültek a boreádok után a nyílásba. Az előszobavalaha egy tetőtéri lakosztálylehetett, azonban az egész jégből volt. A boltíves mennyezet majd 40 láb magas volt, óriási függönyözött ablakokból lehetett kinézni, és a jég alatt az eredeti elegáns szőnyegek látszódtak. A szoba hátsó falánál egy lépcsó vezetett egy másik ehhez hasonló grandiózus terembe, és több folyosó nyílt balra és jobbra. A jég azonban félelmetessé tette a terem gyönyörűségét. Amikor Leo lecsúszott a sárkányról, a szőnyeg ropogott a lába alatt. A bútorokat vékony rétegben dér vonta be. A függönyök nem mozogtak, mert szilárddá fagytak, és a zúzmarás ablakokon át egy kevés fény szűrődött be. Még a mennyezetet is jégcsapok borították. Ahogy a lépcsőket elnézem, biztos, hogy ha megpróbálnák felmenni rajtuk, megcsúsznék és kitörném a nyakam.
- Srácok - Mondta végül Leo. - Megjavítom a hőszabályzót, és akár be is kötözhetnénk ide.
- Hát én biztos nem. - Jason aggódva figyelte a lépcsót. - Valami rosszat érzek. Valami van odafönt... - Festus megrázta magát, és az orrain át tüzet fújt ki. Szinte azonnal elkezdtek jegesedni a pikkelyei.
- Nem, nem, nem és nem. - Zethes hirtelen odafutott a sárkányhoz, bár hogy azokban a nevetséges bőrcipőkben hogy tud egyáltalán mozgni, Leo-nak ötlete sem volt. - A sárkányt muszály lesztek kikapcsolni. Nem használhattok itt tüzet. A végén még tönkreteszitek a hajam! - Festus morgott és kivicsorította éles fogait.
- Minden okés. - Mondta neki Leo, aztán Zethes-hez fordult. - A sárkány egy kicsit érzékeny ezzel a kikapcsolós témával kapcsolatban. Nekem szerencsére van egy jobb ötletem.
- Öljük meg? - Ajánlotta Cal.
- Nem, ember, mit képzelsz! Abba kéne hagynod a megöléses dumádat. Csak várj már egy kicsit.
- Leo. - Mondta félénken Piper. - Mit is...
- Figyelj és tanulj, Szépségkirálynő. Amikor tegnap este javítgattam Festus-t, találtam rajta egy csomó gombot. Vannak, amikről higgyétek el, nem akarjátok megtudni, mit csinálnak. De néhány... Á, meg is találtam. - Leo ujját a sárkány bal mellső lábába dugta. Megnyomott egy kapcsolót, és a sárkány egész testében rázkódni kezdett. Mindenki hátrált, miközben Festus, mint egy origami, összehajtotta magát. Bronz pikkelyei egymádba csúsztak. Fejét és farkát a testéhez görbítette. Szárnyai összezáródtak, és teste addig m,ent összébb, míg végül egy téglalap alakú, bőrönd méretű fémdarabbá vált. Leo megpróbálta felemelni, de a cucc vagy hatbillió kilót nyomhatott.
- Uhh... Várjatok csak... Azt hiszem... Aha, itt is van. - Leo megnyomott egy másik gombot, és egy fogó pattant ki a téglatest tetejéből, aljára pedig kerekek kerültek.
- Ta-damm! - Jelentette be Leo. - És itt is van a világ legnehezebb hordozható bőröndje!
- Ez lehetetlen! - Mondta Jason. - Valami olyan nagy nem...
- Állj! - Parancsolta Zethes. Ő és Cal kivonták kardjaikat, és Leo-t bámulták. Leo felemelte akezeit.
- Oké... Mit rosszat tettem? Maradjatok nyugodtak, srácok. Ha ennyire zavar titeket, visszaváltoztathatom a sárkányt...
- Ki vagy te? - Zethes Leo mellkasának nyomta a kardja hegyét. - A déli szél egyik fia vagy, és kémkedni jöttél hozzánk?
- Mi? Dehogy is! - Mondta Leo. - Héphaisztosz fia vagyok. Csak egy barátságos kovács, senkit sem akarok bántani! - Cal egészen odahajolt Leo arca elé.
- Tüzet érzek. - Mondta. - A tűz nagyon rossz.
- Ó, hát... - Leo szíve majd kiugrott a helyéről. - A ruháim kicsit megpörkölödtek az este, és olajjal is dolgoztam és...
- Nem! - Zethes hátralökte Leo-t a kardjával. - Mi ki tudjuk szagolni a tüzet, félisten! Azt hittük, a sárkány miatt érezzük, de most a sárkány egy bőrönd, a szag pedig nem múlt el, hanem tőled jön! - Hát, ha nem három fok lenne itt, garantált, hogy elkezdenék izzadni.
- Hát... Nézzétek... Én nem is tudom... - Leo a barátjaira nézett kétségbeesetten. - Srácok, egy kis segítség? - Jason már a kezében tartotta az aranyérméjét. Lépett egyet előre, szemeit Zethes-en tartva.
- Nézd, itt valami félreértés lesz. Leo-nak semmi köze a tűzhöz. Mondd meg nekik Leo, hogy tényleg semmi közöd a tűzhöz.
- Umm...
- Zethes? - Piper megint megpróbálkozott azzal a gyönyörűséges mosollyal, azonban a hideg és a félelem miatt nem sikeredett olyan jóra. - Mi itt mind barátok vagyunk. Tedd le szépen a kardod, és beszélgessünk egyet inkább.
- Csinos a kislány. - Ismerte el Zethes. - És természetesen nem tud ellenállni nekem, mert túl sármos vagyok... Azonban sajnos most nem szerelmeskedhetek vele. - Zethes belenyomta kardja hegyét Leo mellkasába, és a fiú érezte, hogy a fagy átjárja testét, teljesen lebénítva azt. Bárcsak újra aktiválni tudnám Festus-t! Elkéne némi segítség. Azonban még ha el is érem a gombot, több percig tartana a folyamat, és akkor még nem számoltam a két őrült lila szárnyas halálimádóval azutamban.
- Öljük őt meg? - Kérdezte Cal a testvérétől. Zethes bólintott.
- Sajnos, úgy gondolom...
- Nem. - Tartott ki Jason barátja mellett. A hangja nyugalmat sugárzott, azonban abból, ahogy az érméjét szorongatta Leo arra következtetett, hogy barátját két másodperc választja el attól, hogy feldobja a korngot és hirtelen átkapcsoljon gladiátor-üzemmódba. - Leo csak Héphaisztosz fia, egyáltalán nem jelent veszélyt. Piper itt mellettem Aphrodité lánya, én pedig Zeusz fia vagyok. Egy békés küldetés miatt... - Jason hangja teljesen elhalt, mert a boreádok hirtelen felé fordultak.
- Mit is mondtál? - Kérdezett vissza Zethes. - Zeusz fia lennél?
- Hát, igen. - Válaszolta Jason. - És a nevem Jason. - Cal annyira elcsodálkozott, hogy még a kardját is elejtette.
- Nem lehet Jason. Nem néz ki úgy, mint ő. - Zethes előrébblépett, és alaposan tanulmányozni kezdte Jason arcát.
- Nem ő nem a mi Jason-ünk. Iaszón sokkal divatosabban öltözött. Persze annyira nem volt sármos, mint én, de azért követte a divatot. Amúgy meg Iaszón már eónok óta halott.
- Várjatok... - Mondta Jason. - Jason... Iaszón... Az eredetire gondoltok? Aki az Aranygyapjú után kutakodott?
- Természetesen. - Válaszolta Zethes. - A társai voltunk útja során az Argón, amikor még halandó félistenek voltunk. Aztán elfogadtuk a halhatatlanságot, hogy apánkat szolgálhassuk, és én ilyen jól nézhessek ki örökké, ez a hülye meg itt örökké élvezheti a pizzát meg a hokit.
- HOKI! - Kiáltott fel Cal.
- De a mi Jason-ünk - Iaszón, ha az jobban tetszik - halandó halált halt évezredekkel ezelőtt, tehát te nem lehetsz ő. - Fejezte be mondandóját Zethes.
- Igazad van, én nem Iaszón vagyok. - Értett vele egyet Jason.
- Tehát, őket öljük meg itt? - Kérdezte Cal. Ez a beszélgetés szép lassan rövidre zárja a srác két megmaradt agysejtjét.
-Nem. - Mondta sajnálkozva Zethes. - Ha ő tényleg Zeusz fia, lehet, hogy ő az, akit vártunk.
- Vártatok rá? - Kérdezte Leo. - Úgy érted, hogy azért vártatok rá, mert jó volt, és ezért elkápráztatjátok csodálatos ajándékokkal, vagy azért vártátok, mert valamit elkövetett ellenetek, és ezért nagyon komoly bajban van?
- Ez attól függ, milyen döntést hoz majd atyám. - Szólalt meg egy női hang valahonnan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése