2014. május 22., csütörtök

12. fejezet II. rész

Leo kutakodni kezdett valamiféle kapcsoló után, amivel esetleg hatástalaníthatná a hálót, azonban nem látott semmit. Egy pillanatra bepánikolt. Nyssa azt mondta sok sok ilyen csapda van az erdőben, és még többet szándékoznak kitenni. Mi van ha a sárkány már belesétált valamelyik másikba? Hogyan tudnám megtalálni egy éjszaka alatt az összeset? Leo folytatta a keresgélést, azonban nem vett észre semmiféle kapcsolót. Nem volt ott nagy piros gomb kikapcsolás felirattal. Azonban Leo továbbra is úgy gondolta, kell hogy legyen megoldás. Leo kezdett kétségbeesni-aztán meghallotta a hangot. Inkább egyfajta remegés volt, amit inkább a zsigereiben érzett, mint hallott. A frászt hozta rá, azonban a fiú csak folytatta a csapda tanulmányozását. Biztos távol van még. Errefelé közeledik azonban. Sietnem kell. Aztán Leo hallott valami horkantás szerűséget, ami nagyban emlékeztette arra, amikor a gőz nekipréselődik a fémtartály falának. A fiú nyakán fölfelé meredeztek a szőrszálak. Aztán nagyon-nagyon lassan Leo megfordult. A gödör széléről, ötven lábnyira a fiútól két vöröslő szem bámult felé. A teremtmény csillogott a holdfényben. El sem hiszem, hogy valami ilyen nagy annyira gyorsan mögém tudott lopódzni. Túl késő azonban-már biztos észrevette a tüzet. Leo hagyta, hogy a tűz kialudjon a tenyerében, hiszen a sárkányt még így is ki tudta venni a holdfényben. A fejétől a farkáig hatvan láb hosszú volt, a teste összeforrasztott bronzlapokból állt. A karmai henteskés méretűek voltak, szájában pedig több száz tőrőkhöz hasonlatos fog sorakozott. Orrlyukaiból füst szivárgott. A morgása erősen emlékeztetett arra hangra, amikor a láncfűrész átvágja a fadarabot. Könnyűszerrel kettéharaphatta vagy kilapíthatta volna Leo-t. Ez volt a leggyönyörűbb dolog, amit Leo valaha látott, leszámítva egy dolgot, ami teljesen tönkretette a fiú terveit.
-Nincsenek szárnyaid.-Mondta Leo. A sárkány morgása abbamardt, majd felemelte a fejét, mintha azt mondaná: Miért nem futsz el előlem félelmedben sikoltozva?-Hé, semmi bajom veled.-Folytatta Leo.-Lenyűgöző vagy! Jó Istenek, ki csinált téged? Hidraulikus vagy, vagy esetleg nukleáris energiával működsz? Azonban ha én terveztelek volna, egyértelműen csináltam volna rád szárnyakat. Milyen az a sárkány, aminek nincs szárnya? Talán túl súlyos vagy ahhoz, hogy repülni tudj?-A sárkány megint morgott, azonban mostmár egy kicsit zavartabban. Azt hittem, hogy gondolkozás nélkül megpróbál majd eltaposni. Ez a beszélgetés nem volt része a tervemnek. A sárkány lépett egyet előre, mire Leo elkiáltotta magát:
-NE!-A sárkány megint mordult egyet.-Ez egy csapda, bronz-agy.-Magyarázta Leo.-Ők el akarnak kapni téged.-A sárkány kitátotta a száját, majd tüzet kezdett okádni. A fehér, meleg lángok fala vette körül Leo-t. Ez sokkal több és erősebb tűz volt, min amit a fiú valaha is megidézett. Úgy érzem, mintha egy nagy, erős, forró ló vágtázott volna keresztül rajtam. A fiú bár egy kicsit megremegett, talpon maradt. Amikor elhaltak a lángok, Leo teljesen jól érezte magát. Még a ruháinak sem esett baja, amiért a fiú nagyon hálás volt. Imádom a kabátom, és ha esetleg gatya nélkül kellett volna visszamennem a Táborba, az elég...kínos lett volna. A sárkány Leo-t bámulta. Az arca nem változott, mert bronzból volt, azonban Leo megértette, mit akart mondani a sárkány: Miért nem lett belőle ropogós kis rágcsáló? Egy szikra pattant ki a bonyolult szerkezet nyakából, mintha zárlatot kapott volna.
-Nem tudsz megégetni.-Mondta Leo, miközben megpróbált fennsőbbségesnek és nyugodtnak hatni. Soha nem volt kutyája, azonban úgy érezte, a sárkányhoz is hasonló módon kell beszélnie, mint egy kutyához.-Maradj nyugton. Ne gyere közelebb. Nem akarom, hogy elkapjanak. Tudod, ők úgy gondolják, hogy valami baj van veled, és ezért tönkre akanak tenni. Azonban nem kell nekik hinned. Meg tudlak javítani, ha közelebb engedsz magadhoz...-A sárkány megnyikordult, felüvöltött, majd előrevetette magát. A csapda kinyílt. A kráter talaja kitört olyan hangot hallatva, mint amikor több ezer konzervdoboz ütődik egymásnak egyszerre. Sár és levelek röpködtek mindenfelé. Leo lába alól eltűnt a föld, majd fejjel lefelé fordult, utána pedig a fiú nyakig Tabasco szósz és motorolaj keverékében találta magát. Leo beszorult a tartály és a sárkány közé, mivel a háló mindkettejükre rácsavarodott. A sárkány tüzet fújt minden irányba, amivel megvilágította az eget, és lángra lobbantotta a körülöttük levő fákat. Olaj és Tabasco szósz terítette be mindkettejüket. Egyáltalán nem okozott fájdalmat, azonban az íze szörnyű volt Leo szerint.

1 megjegyzés: