11. fejezet III. rész

Leo megborzongott, amikor a rájött, hogy a nő tényleg alszik. A fátyol mögött szemei csukva voltak. A legfurcsább azonban az volt, hogy a ruhája nem szövetből készült, hanem földből, ami folyamatosan a teste körül kavargott. Sápadt arcát vékony homokrétegből készült fátyol takarta. Olyan érzésem volt, mintha éppen akkor kelt volna ki a sírból. Leo tudta, hogy nagyon jó, hogy a hölgy még alszik, mert ha felébredne, az szörnyűséges dolgokhoz vezetne, és minden sokkal rosszabb lenne, mint amilyen most.
-Még nem tudlak elpusztítani.-Suttogta a nő.-A Sors még nem engedi, de anyád kívül esik a védelmükön, illetve azt sem gátolják meg, hogy szétzúzzam a lelked. Emlékezz vissza erre az estére, kis hős, amikor majd arra kérnek, hogy engem akadályozz.
-Hagyd békén az Anyukámat!-Félelem tolult Leo lelkébe, amikor a nő előrefelé indult. Mozgása inkább egy lavináéra emlékeztetett, mint egy emberére, mintha csak egy sötét földtömeglenne, aki a fiú felé dől.
-Hogyan fogsz megállítani?-Suttogta a nő, miközben keresztülment az asztalon, minden egyes testrésze külön-külön, majd újra felvette eredeti alakját. Leo felé tartott, és a fiú tudta, hogy rajta is keresztül tudna menni. Ő volt az utolsó akadály a nő és az Anyukája között. Hirtelen lángra lobbantak kezei. A nő egy álmos mosollyal nyugtázta ezt a megmozdulását, mintha már nyert volna. Leo elkiátotta magát elszántságában. A látása vörösbe fordult. Lángok söpörtek végig a föld-asszonyon, a falakon, a bútorokon és a bezárt ajtókon. Aztán Leo elvesztette az eszméletét. Amikor felébredt, a kórházban találta magát. A nővérke próbált kedves lenni vele. Elmondta, hogy tűz ütött ki a raktárban, és hogy az Anyukájának nem sikerült kijutnia. A nővérke azt is mondta, hogy sajnálja, azonban Leo üresnek érezte magát. Elvesztette az irányítást és bekövetkezett az, amitől Anyukája óva intette. Anyu halála az én hibám. Hamarosan a rendőrség is megérkezett, és ők nem voltak kedvesek. A tűz ugyanis, mint mondták, a pihenőben kezdődött, pontosan ott, ahol Leo volt. A fiú valami csoda folytán megmenekült, de milyen fiú az, aki bezárja az Anyukája dolgozójának az ajtaját, úgy, hogy tudja, hogy bent van, majd gyújt tüzet? Később a lakóparkban a szomszédok elmondták a rendőrségnek, hogy milyen furcsa gyerek az a Leo. Meséltek nekik többek között a piknikasztalról, illetve a beleégett kéznyomokról, és azt hajtogatták, hogy mindig is tudták, hogy valami nincs renben Espernza Valdez fiával. A rokonai nem engedték be Leo-t  a házukba, Rosa Nagynénije pedig ráüvöltött a fiúra, hogy "DIABLO!" , aztán pedig üvöltözni kezdett a szociális munkásokkal, hogy vigyék Leo-t a szeme elől. Tehát Leo bekerült az első nevelőotthonába. Néhány nap múlva elszaladt onnan. Néhány nevelőotthonban tovább maradt, mint a többiben. Olyankor sokat viccelődött, kialakított néhány gyerekkel baráti viszonyt,és azt játszotta, hogy semmi problémája sincs, de előbb vagy utóbb mindig elmenekült. Ez volt az egyetlen dolog, ami enyhítette Leo fájdalmát: az az érzés, hogy folyamatosan mozgásban van, s közben egyre távolabb kerül a leégett raktár hamvaitól. Megígértem magamnak, hogy soha többé nem játszom a tűzzel. Utána sokáig nem gondolkoztam sem Tía Callidán, sem azon az alvó hölgyön, földbe bugyolálva. A fiú már majdnem az erdőnél járt, amikor fejében meghallotta Tía Callida hangját: Nem a te hibád volt, kis hős. Az ellenségünk ébredezik. Itt az ideje, hogy felhagyj a futással. 
-Héra.-Motyogta Leo.-Valójában nem is vagy itt, ugye? Valahol egy ketrecben kuksolsz.-Válasz nem érkezett. Azonban Leo legalább egy dolgot megértett: Héra egész életében figyelte. Valahonnan tudta, hogy egyszer szüksége lesz rám. Talán a Sors, amit annyiszor emlegetett, talán tudta a jövőt. Leo nem volt biztos benne. Azt azonban tudom, hogy el kell mennem erre a küldetésre. Jason próféciája figyelmeztetett minket, hogy óvakodjunk a földtől. Ennek valószínűleg köze van ahhoz az alvó hölgyhöz az üzletben. Meg fogod találni a végzeted. Ezt ígérgette nekem Tía Callida. Egyszer majd minden értelmet nyer számodra. Talán hamarosan megértem, hogy miért álmodtam olyan sokszor azzal a repülő hajóval. Vagy lehet, hogy hamarosan megismerem végre Apám. Vagy lehet, hogy hamarosan esélyem nyílik majd megbosszulni Anyu halálát. De először az aktuális problémával foglalkozom. Megígértem, hogy kerítek Jasonnek légi fuvart. Nem a repülő hajó lesz a megfelelő-nincs elég időm megépíteni egy olyan bonyolult szerkezetet. Gyorsabb megoldásra van szükségem. Egész pontosan egy sárkány kell nekem.