-Áh, idejönnek meghalni a szupermodellek?-Annabeth elvigyorodott.
-Aphrodité kabin. A szerelem istennőjéé. A vezetője nem más, mint Drew.
-Hát, ezt valahogy gondoltam.-Mormogta Piper.
-Nem mindegyikük rossz.-Mondta Annabeh.-A Drew előtti vezetőjük nagyon jófej volt.
-Mi történt vele?-Annabeth arca elsötétült.
-Tovább kéne mennünk.-Megnézték a többi Kabint is. Pipert egyre inkább lehangolódott. Lehetnék mondjuk Démétérnek, a földművelés istennőjének a lánya. A baj azonban az, hogy gyakorlatilag minden növényt elpusztítok, ami a közelembe kerül. Sohasem voltam valami nagy kertész. Athéné nagyon jó. Meg Hekaté, a varázslás istennője. De ez igazán nem számít. Még itt, ahol mindenki megtalálja az elveszettnek hitt szüleit, még itt is csak egy olyan gyerek leszek, aki senkinek sem kell. Hát, nem igazán várom az esti tábortüzet.
-Először csak a 12 Olimposzi istennek volt Kabinja itt.-Kezdett magyarázni Annabeth.-A férfiak a bal oldalon, a nők a jobbon. Aztán tavaly építettünk még egy csomó új kabint olyan isteneknek, akiknek nincs trónja az Olimposzon: Hádésznak, az Alvilág istenének, Hekaténak, a varázslat istennőjének, Írisznek, a szivárvány istennőjének és még egy csomó másiknak.
-És kiké az a két nagy Kabin ott a sorok végén?-Kérdezte Piper. Annabeth összeráncolta a homlokát.
-Zeuszé és Héráé. Az istenek királyáé és királynőjéé.-Piper elindult feléjük. Annabeth követte, bár nem túl sok lelkesedéssel. A Zeusz Kabin nagyon hasonlít egy bankra. A Kabin fehér márványból épült, a homlokzatot óriási oszlopok tartották. A kifényesített ajtószárnyak villám-motívumokkal voltak díszítve. Héra Kabinja dettó ugyanolyan volt annyi különbséggel, hogy kicsit kisebb volt, az ajtószárnyakon pedig villámok helyett ezerszínű pávatollak voltak. A többi Kabinnal ellentétben, amelyek zajosak és nyitottak voltak, Zeuszé és Héráé zártnak és némának tűntek.
-Teljesen üresek?- Kérdezte Piper. Annabeth bólintott.
-Zeusznak nagyonsokáig nem volt gyermeke. Nos, jobbára. Zeusz, Hádész és Poszeidón, a három legöregebb az istenek között. A Nagy Triásznak is hívják őket. A gyerekeik nagyon erősek, és ezzel együtt nagyon veszélyesek. Az elmúlt körülbelül 70 év során megpróbáltak nem nemzeni több félvér gyermeket.
-Megpróbáltak? Hogy érted?
-Hát...Néha csaltak. Van egy barátnőm, Thalia Grace, aki Zeusz lánya. Ő feladta a Tábori életét, és csatlakozott Artemisz vadászaihoz. A barátom, Percy, Poszeidón fia. És van egy srác, Nico, aki néha fel-feltűnik. Ő Hádész fia. Őket kivéve nincs több félvér gyermeke a Nagy Triász bármely tagjának. Legalábbis, ha vannak még, nem tudunk róluk.
-És Héra?-Piper ránézett a pávatollas ajtókra. Valamiért vonzotta a Kabin, bár fogalma sem volt róla, miért.
-A házasság istennője.-Annabeth óvatosan próbálta lecsillapítani a hangját, mintha félne attól, hogy elátkozzák, vagy valami hasonló.-Senki másól nincs gyermeke, csak Zeusztól. Tehát nincsenek félvérei. A Kabint csak tiszteletből építettük neki.
-Nem vagy oda érte.-Jegyezte meg Piper.
-Hát, elég hosszú kettőnk története. De azt hittem, végül békét kötöttünk. Aztán Percy eltűnt...Volt az a furcsa látomásom, amit ő küldött.
-Amiben elmondta, hogy gyere értünk.-Mondta Piper.-Azt hitted, Percy is ott lesz velünk.
-Talán az lenne a legjobb, ha erről nem itt beszélnénk. Jelenleg nem tudok sok jót mondani Héráról.-Piper ránézett az ajóra.
-Tehát, akkor ki jön be ide?
-Senki. Mondtam, hogy csak a tisztelet miatt épült.
-Valaki bement.-Azzal Piper a poros küszöbön lévő lábnyomra mutatott. Az östöneitől vezérelve a lány befelé nyomta az ajtószárnyakat, amik könnyedén kinyíltak. Annabeth hátrébb lépett.
-Ööö, Piper, nem hiszem, hogy mi csak úgy...
-Azért vagyunk itt, hogy veszélyes dolgokat csináljunk, nem?-Piper belépett a Kabinba. Hát, nem szeretnék Héra Kabinjában élni. Olyan hideg van itt, mint egy hűtőben. Középen az istennő 10 láb magas, trónon ülő aranyköpenyes szobra körül fehér oszlopok sorakoztak. Azt hittem, a görög szobrok mind fehérek, üres szemekkel. Ez a szobor azonban gyönyörűen ki van festve, majdnem úgy néz ki, mintha egy ember lenne. Leszámítva persze, hogy óriási. Olyan, mintha élettel teli szemei engem követnének. A szobor lábánál egy parázstartóban kis tüzecske égett. Vajon ki gyújthatta, ha elvben a Kabinban soha sincs senki? Héra vállán egy kőből készült sólyom ült, a kezében egy pálcát tartott, minek tetején egy lótuszvirág csücsült. Haja két fekete copfba rendeződött. Arcán mosoly ült, de a szemei hidegen és számítóan csillogtak, mintha azt mondaná: Anya mindent a legjobban tud. Ne mondj nekem ellent, és akkor nem taposlak el. Semmi más nem volt a kabinban az oszlopokon és a szobron kívül. Nem voltak ágyak, bútorok, ablakok, még fürdőszoba sem. Hát, az otthon és a házasság istennőjének Kabinja leginkább egy sírra emlékeztet. Hát, nem ő lesz az anyukám. Legalább ebben biztos lehetek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése