Jason-t álmából egy nagy dörgés hangja riasztotta fel. Aztán a fiú visszaemlékezett, hol is van. Az Egyes Kabinban mindig dörög és villámlik. Az ágya felett a kupolás mennyezetet kék fehér mozaik díszítette, ami az eget ábrázolta.A felhők össze-vissza úszkáltak, és színük néha egészen sötét lett. Dörögni kezdett, majd néhány csempe aranyszínűen felcsillant, mintha éppen villámlott volna. Azon a tábori ágyon kívül, amit a Táborozók hoztak neki, a kabinban nem volt másik normális bútor; se székek, se asztalok, se öltözködőasztalok. Még csak fürdőszoba sincs! A falakba alkóvokat vájtak, s mindegyikben vagy bronz parázstartók, vagy bronz sas-szobrocskák foglaltak helyet márvány talapzatokon. A szoba közepén egy húsz láb magas, sokszínű Zeusz szobor állt klasszikus görög palástban, egyik kezében pajzzsal, a másikban villámmal, amit úgy tartott, mintha bármelyik pillanatban hamuvá porlaszthatna valakit. Jason a szobrot tanulmányozta, valamilyen közös vonást keresve közte és az Egek Ura között. Fekete haj? Nem. Morcos arcvonások? Hát, talán. Szakáll? Kösz nem. A köpönyegében és a szandáljában Zeusz nagyon profinak tűnik, méghozzá egy nagyon profi, nagyon mérges hippinek. Aha, Egyes Kabin. Nagy dicsőség, azt mondták a többiek. Persze csak akkor, ha szeretsz egyedül aludni egy hideg templomban úgy, hogy Hippi Zeusz folyton téged bámul. Jason felállt, és megropogtatta a nyakát. Az egész teste merev volt a rossz alvástól, és a tegnap esti villám idézéstől. Az a tegnapi kis trükk nem ment olyan egyszerűen, mint ahogy azt mutattam. Majdnem elájultam tőle. Az ágy mellett új ruhák hevertek: farmernadrág, edzőcipők, és egy narancssárga félvértáboros póló. Egyértelműen szüksége volt az új ruhára, azonban ahogy ránézett a szétszakadt, lila pólójára, vonakodni kezdett. Valamiért rossz dolognak tűnik felvenni a narancssárga pólót. Még mindig nem tudom elhinni, hogy ide tartozom, mindannak ellenére, amit a többiek mondanak. Jason visszagondolt az álmára, hátha még több emlék visszajön Lupával, vagy a vörösfenyő erdei romokkal kapcsolatban. Tudom, hogy jártam már ott. A farkasok igaziak voltak. Azonban a fejem megfájdul, amikor emlékezni próbálok. Az alkaromon a jelek pedig szinte égetik a bőröm. Ha megtalálom azt a romos házat, megtalálom a múltat. Akármi is növekszik abban a spirálban, meg fogom állítani. A fiú felnézett Hippi Zeuszra.
- Örülnék a segítségednek. - A szobor nem csinált semmit. - Köszi, Durcás. - Mormogta Jason. Átöltözött, majd megnézte tükörképét a szobor pajzsában. Az arca nedvesnek és idegennek látszott a fémben, mintha épen elolvadna egy medencényi aranyban. Egyértelműen nem nézek ki olyan jól, mint Piper tegnap este, miután átváltozott. Még mindig nem vagyok teljesen biztos abban, mit is gondolok róla. Idiótaként viselkedtem, s mindenki számára megmutattam, hogy teljesen megrendített a szépsége. Nem mintha bármi baj lett volna Piperrel. Persze, nagyon jól nézett ki, miután Aphrodité átváltoztatta, azonban valahogy mégsem volt önmaga,és nem tetszett neki túlzottan a figyelem. Sajnálom őt. Talán ez őrültség, hiszen nemrég lett Elfogadva egy istennő által, s most már ő a legeslegszebb lány a Táborban. Mindenki őt csodálja, és azt mondogatja neki, hogy ő a leggyönyörűbb az egész Táborban, illetve, hogy neki kell mennie a küldetésre. Azonban ez a figyelem mit sem változtat azon, hogy kicsoda ő valójában. Új ruha, új smink, ragyogó rózsaszín aura, és hirtelen mindenki odavan érte. Azt hiszem, meg tudom érteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése